Vissza a nyitóoldalra
 
 
 
e-mail
e-mail
Honlaptérkép Videócsatornánk Kövess minket a Facebook-on
Szezám, nyílj ki!  Szezám, zárulj!

Kerek esztendő

Kerek esztendő<br>Napsugár kalendárium

Hagyományok, időjósló és jeles napok, csíziók.
A természet kalendáriuma.
Minden hónap híres szülöttei, halottai, emléknapjai.

Összeállította Szász Réka.

A kalendárium nyomtatott naptár.
A szó a görög kaleo = kikiált, illetve a latin Calendae Januariae = január első napjának nevéből származik.
Az első magyar naptárt a történetíró Székely István készítette (valószínűleg lengyel minta szerint) 1538-ban, Krakkóban. „Mikoron minden nemzetet látnék, hogy az ü nyelvén Calendáriumot szerezne, igen jónak vélem én is, hogy a magyar nyelvre a Calendáriumot fordítanám, kiből megtudhatnák a gyermekek, nemcsak az innepeket, hanem hány hét lenne minden esztendőben a hús hagyat, mely nap lenne meg az újság, hány órán támadna fel minden napon az nap; mikort kezdetnék el a tavasz, nyár, ősz, tél, kibe ennek felette becsináltattam a magyar Cisiót (csízió), hogy könyv nélkül is az innepeket megvehetnék, kivel vélém, hogy valamit használnék a magyarul olvasó gyermekeknek,...” – írta kalendáriuma ajánlásaképpen.
A rendszeres magyar kalendárium-nyomtatás a XVI. szá­zad végén indult meg, a XVII. századból már 150 nyomtatott kalendáriumot ismerünk. A leghíresebb kalendáriumokat Kassán, Debrecenben, Csepregen, Nagyszombaton, Bártfán és Lőcsén nyomták.
A kalendáriumok hagyományosan két részből állottak: a naptárból meg az oktató és olvasmányos részből.
A naptári részben, a lapok alján az egyes hónapokra vonatkozó rigmusok voltak, a második részben csillagászati adatok, krónika, időjárási megfigyelések, politikai események és jövendölések. Tudósított járványokról, hitbéli dolgokról, sokadalmak, vásárok helyéről és idejé­ről, postajáratokról.
A XVI–XVII. században a kalendárium minden művelt ember fontos olvasmánya volt.
E kalendáriumok történeti és néprajzi értékét növelik az üresen hagyott lapokra írt személyes bejegyzések.
A kalendáriumokat év közepén adták ki annak érdekében, hogy év végére az ország legeldugottabb részére is megérkezhessen.

A csízió latin eredetű szó, hajdan verses naptárt jelentett, mely nagyon tömören tartalmazta a hónap nevét, a fontosabb névnapokat, ünnepeket, tennivalókat, sőt némi álomfejtést, csillagjóslást és időjóslást is.
Az első magyar csízió a kéziratos Peer-kódexben maradt ránk a XV. századból. A népnyelvben még a XX. század közepén is élt a naptárnak ez a régi elnevezése.
Egyik szólásunk is őrzi e szót: „érti a csíziót” – mondják arra az emberre, aki okos, ügyes, hozzáértő. Eredeti jelentése szerint: aki érti a csíziót, el tudja olvasni, és meg is tudja fejteni a kalendáriumot.
A Magyar néprajzi lexikon alapján


Szerkesztette, kiegészítette Zsigmond Emese.
Tervezte, tördelte Müller Kati.

Bak Sára, Csillag István, Fazakas Csilla, Müller Kati, Soó Zöld Margit,
Szilágyi Tosa Katalin és Tomos Tünde rajzaival.
Kerek esztendő
Napsugár kalendárium

Napsugár Alapítvány
Kolozsvár, 2011
ISBN 978-973-0-11055-5

Rendeléssel
kapcsolatos tudnivalók