Köszöntelek, kedves régi és új barátaim! Kószabósza vagyok, a Napsugár kíváncsi kissárkánya. Térben és időben utazgatva gyűjtöm a magyar és egyetemes emberi értékeket, hogy tarisznyátokba tehessem útravalóul, hadd legyen a próbatételek idején példa és mérce, ami felemel, erőt ad, és igaz útra tereli lépteiteket.
Ideje elkezdenem – régi ígéretemhez híven – a győztes csatáinkról szóló mesesorozatot.
„Nem lesz valami hosszú! – legyintenek a kishitűek. – Hiszen minket mindig legyőztek, cserben hagytak, megbüntettek. Bűnös és kis nép vagyunk, még rokonaink sincsenek.” A törpe-lelkek behúzott nyakkal tanácsolják: „Merjünk kicsik lenni.”
NE! – kiáltom teljes sárkányerőmmel. – Ne az ellenség könyveiből tanuljuk saját történelmünket! Ne az ő szemével nézzük hőseinket! Aki fél tőlünk, az próbál kicsinyíteni. Aki rabolt tőlünk, az bizonygatja bűnösségünket. Az ellenség szemében a legnagyobb bűn az, ha igazad van, erős vagy, és győzöl.